Háttéranyag a sajtó képviselői részére

Az „Böhönye és a Culture Break Borders összefogása a civil társadalom erősítéséért kulturális tapasztalatcserén keresztül” című projekt keretében megtartott norvég-magyar közös workshop kapcsán

Projektgazda: Böhönye Község Önkormányzata

Donor partner: Culture Break Borders non-profit szervezet

Teljes költségvetés: 25000 €

Időtartama: 2017. augusztus 1. - 2017. október 31.

Böhönye és a Culture Break Borders összefogása a civil társadalom erősítéséért kulturális tapasztalatcserén keresztül" projekt célja a helyi civil társadalmi összefogás erősítése kulturális tevékenységeken keresztül és ezáltal a helyi demokrácia és a szociális kohézió növelése, a környékbeli önkormányzatok együttműködésének ösztönzése, az önkormányzati hatékonyság növelése, és annak biztosítása, hogy a két projekt partner, bilaterális projekt tevékenységek során megismerkedjenek a két ország önkormányzati rendszerével, intézményi felépítésével, a civil szféra működési mechanizmusaival, ismereteket cseréljenek az interkulturális párbeszéd és a kulturális tevékenységek közösség- és hálózatépítő szerepéről és közös projekt koncepció szinopszist hozzanak létre, valamint Böhönye kialakítsa a saját stratégáját a megszerzett norvég tapasztalatok alapján a kultúra területén.

Mind a főpartner, mind pedig a norvég partner szakértői személyesen is megismerhették a két ország és a két szervezet kultúra területén végzett tevékenységeit, mivel a projektben két tanulmányútra került sor. Egy alkalommal Böhönye képviselői utaztak Norvégiába tanulmányútra és ott találkoztak a helyi intézmények, önkormányzati szereplők és civil szervezetek képviselőivel és tapasztalatokat cseréltek a kultúra, oktatás és helyi önkormányzás, jó kormányzás témakörében, a projekt végén pedig a norvég partner szakértői utaztak Böhönyére, hogy ott egy közösen szervezet munkacsoport-ülés keretében megosztják nézeteiket a kultúra közvetítő szerepének jelentőségéről.

A projekt eredményeképpen két dokumentum készül, egy közös projekt koncepció szinopszis, valamint egy stratégiai dokumentum, amely összegzi a kultúra szerepét a civil társadalmi összefogás erősítésében.

A stratégiai dokumentumban összegzésre kerülnek azok a célok és tervezett tevékenységek, amelyeket Böhönye és a környékbeli önkormányzatok a következő időszakban a kultúra és a civil kapcsolatok területén meg kívánnak valósítani. A stratégia dokumentumban megfogalmazott célok és tevékenységek a böhönyei interaktív workshop, valamint a böhönyei és térségi szereplők körében kitöltött kérdőívek eredményei alapján kerülnek megfogalmazásra és így híven tükrözik a térség településein élő meghatározó szereplők, vezetők álláspontját, elképzeléseit, elvárásait.

A projekt koncepció kidolgozására a norvég partner és a helyi szereplők aktív részvételével kerül sor, a dokumentum tartalmazza a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket és a pályázati formában megvalósítható tevékenységeket.

Mindkét dokumentum, csakúgy, mint a két tanulmányút célja a helyi közösségi élet, összefogás erősítése a térségben és Böhönyén.

A Culture Break Borders-ről, norvég partnerről röviden

Culture Break Borders (norvégul: Kultur Bryter Grenser, rövidítés: CBB, magyarul: A Kultúra, ami áttöri a határokat) civil szervezetről röviden

A CBB egy civil szervezet, ami Norvégia szerte és a világon mindenhol a kulturális együttműködések ösztönzésén fáradozik. A művészeti és kulturális projektek mellett, nagy hangsúly helyez a demokratikus és közösségi értékek terjesztésére és az emberi jogok védelmére. A CBB nyitott a kulturális, művészeti és a közösségi élet területén tevékenykedő művészek és előadók felé.

A Culture Break Borders hisz abban, hogy a kultúra olyan nyelv, amelynek segítségével szabadon kommunikálhatunk közös gyökereinkről, múltunkról, tiszteletbe tartva mások gondolkodását, mások kultúráját. A CBB a művészeti projektek mellett, környezetvédelmi témákra, esélyegyenlőség témakörére egyaránt nagy hangsúlyt helyez. A CBB nagy szakértői bázissal rendelkezik számos területen, így nyitott a nemzetközi együttműködések felé. Magyarország mellett, Lettországban, Litvániában, Csehországban és Bulgáriában, Ukrajnában, Oroszországban, Izlandon, Thaiföldön, Portugáliában és Spanyolországban egyaránt vannak projektjei.

Böhönye és a Culture Break Borders összefogása a civil társadalom erősítéséért kulturális tapasztalatcserén keresztül

HU11-0006-B1-2017

Tanulmányút Norvégiába 2017. október 18-21

Az oslói tanulmányút előzetes céljai:

• Találkozó norvég civil szervezetekkel, a helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködéseinek jó példái, innovatív megoldásai: olyan példák megismerése, ahol a civil szervezetek együttműködnek az önkormányzatokkal, önkormányzati feladatokat vállalnak fel, vagy támogatást kapnak az

önkormányzatoktól, hogy a helyi közösségi élet megerősítéséhez hozzájárulhassanak. Ezek lehetnek civil szervezetek a kultúra területén, de különféle korcsoportokat, esetleg kisebbségeket segítő csoportok is.

• A kultúra szerepe a közösségi kapcsolatok területén: zeneiskola, művészeti iskola látogatás

• A helyi intézmények szerepe a településen: látogatás egy óvodában, iskolában, idősek otthonában

• Önkormányzati működés a kistelepüléseken: Önkormányzati hivatali látogatás és önkormányzati helyi intézmény meglátogatása

Az oslói tanulmányút állomásai:

Látogatás a nemzetközi kulturális óvodába: A látogatás során az intézmény igazgatója vezette körbe a csoportot. Elmondta, hogy az állami és magánóvoda közös épületben működik. A magánóvodai részben jelenleg összesen 42 gyerek jár az óvodába (3-6 éves) és 27 gyerek a bölcsődébe (0-2 éves). Norvégiában 1 éves korig vannak a szülők otthon a gyermekeikkel, túlnyomó részben 1-6 éves korig járnak a gyerekek az óvodába, és jelenleg 9 hónapos a legfiatalabb gyermek a bölcsődei részen. A nemzetközi és kulturális óvodában 12 országból érkeztek a gyerekek.

Az óvoda hangsúlyt helyez az elfogadásra és a kölcsönös együttműködésre, rendszeresen szerveznek olyan programokat, amik egymás kultúrájának megismerését célozzák meg, a gyerekeket elviszik mecsetekbe, csakúgy, mint templomokba látogatóba, szülői részvétellel szerveznek délutáni programokat, ahol lehetőség nyílik egymás ételeinek, szokásainak megismerésére.

18 gyerekre jut egy óvodapedagógus és 2 dajka. Az óvodapedagógus nemcsak a nevelői munkában vesz részt, hanem takarít is, öltöztet és ételt készít elő, így jobban megismeri a gyerekeket. Az óvodai munka során nagy hangsúlyt helyeznek a felfedezés és az együttjátszás örömére. Minden nap sok időt töltenek a szabadban, minimum 1 órát még a leghidegebb időszakokban is, akár -20 fokban is.

Nagyon fontosnak tartják a kreativitás növelését, viszonylag kevés játék van az óvodában, ezeket is folyamatosan változtatják, cserélik, rendezetten dobozokban tartják. 

Napi egy meleg ebédet biztosít az óvoda, az uzsonnát és reggelit a gyerekek magukkal hozzák. Az önkormányzati óvodában egyszer egy héten biztosít az önkormányzat ingyenes hideg ebédet, a többi napokon a gyerekek magukkal hozzák az ételt. A magánóvoda saját hatáskörben dönt arról, hogy mennyi étkezést biztosítanak térítés ellenében.

Az óvodában a térítés mind a magán-, mind pedig az önkormányzati óvodák esetében a szülők jövedelmének arányában történik, ha a szülők együttes jövedelme nem éri el a 619000 Korona / év összeget, a térítés fokozatosan csökken. Jelenleg a 69 gyerekből, 10 gyerek után fizetnek csökkentett tandíjat.

Napjainkban elegendő számú óvoda található Oslóban, így nagyon nagy a verseny az óvodák között. A szülők számára sokszor a legfontosabb az a választásnál, hogy jó hangulatú óvodát válasszanak a gyermek számára, emellett érdekes a pedagógiai program, az óvoda által képviselt értékrend és az esetleges kiegészítő programokra való lehetőség.

A szülő számára nincsen különbség a magán- és az önkormányzati óvodák között, a szülő ugyanazt a térítésdíjat fizeti, csak az önkormányzati óvodákkal szemben, a magán óvodák gazdálkodási szabadsággal rendelkeznek, így többet költhetnek fejlesztésre, külön programokra.

Van egy nemzeti alaptanterv, amihez az óvodák igazodnak, emellett évente háromszor teljes körű tanfelügyeleti ellenőrzés van az óvodában, ahol nemcsak az óvoda vezetőjével, de a pedagógusokkal és szülőkkel is interjúk készülnek, valamint megtörténik az óvoda tárgyi ellenőrzése is.

A norvég gyerekek a sok szabadban tartózkodás miatt sok szempontból egészségesebbek és ügyesebb mozgásúak, mint európai társaik. A szülők évente 10 napot vehetnek ki a gyerekek betegsége miatt. A betegség esetén nem szabad fertőző betegséggel, lázzal az óvodába menni, de nincsen szükség orvosi igazolásra a visszatéréshez.

Látogatás a KUBAN szakiskolában

Több, mint 50 ország diákjai látogatják a szakiskolát, multikulturális közeg jellemzi.

Az iskola 2013 augusztusában nyílt meg. Jelenleg 1500-1800 diák látogatja, az alkalmazottak száma 240. 212 millió Euróba kerül a fenntartása évente, a jelenlegi iskola 42000m²- en fekszik. Az iskolában 16 éves kortól 20 éves korig vannak a diákok, úgynevezett felső középiskolai tanulmányokat folytatnak, de vannak felnőttképzések is az iskolában.

Az intézmény több szeretne lenne sima oktatási intézménynél, hivatástudatot szeretne kialakítani a diákjaiban. A felső középiskolai tanulmányok során, a diákok 16 évesen választhatnak sima gimnáziumi oktatást, vagy szakoktatást pl. a Kubanban. A szakoktatás 1. éve során általános tanulmányokat folytatnak a diákok egy adott területen pl. építőipar, a 2. évben szakosodnak, pl. vízvezeték szerelőnek, majd a 3.-4. év során gyakornokként dolgoznak valódi munkahelyeken, végül gyakorlati vizsgát tesznek. A képzési területek: építőipar: víz vezetékszerelés, ács, burkoló, elektronikai műszerész: villanyszerelés, fűtés-hűtés, számítástechnika, robotika, egészségügy, gyermekellátás, ifjúság: dajkaképzés, pedagógiai asszisztens képzés, egészségügyi segédápolói képzés, informatikus, technikai és ipari képzés: autószerelő, karosszérialakatos.

Emellett létezik nyelvi képzés bevándorlóknak és létezik egy újra integrációs program iskolaelhagyók részére – tanulási nehézségekkel rendelkezők számára, túl későn pályát módosítók részére. A szociális és pszichológiai problémákkal rendelkezőket szociális munkás segíti.

Az oktatás ingyenes, ugyanakkor csak egyszer lehet megváltoztatni a döntést arra vonatkozólag, hogy milyen irányba szeretné az adott diák folytatni a tanulmányait, lehetséges a szakképzés első éve után gimnáziumba menni, vagy a szakképzés elvégzése után egy kiegészítő gimnáziumi képzési év is elvégezhető, ezt követően lehet egyetemre menni.

Látogatás az Oslói Művészeti és Zeneiskolában

Megváltozott a társadalmi összetétel, korábban az emberek többsége kétkezi munkából élt, ma már egyre több időt fordítanak a művészetekre, kultúrára. Egyre többen végeznek egyetemet.

Az 1950-es évekig Norvégiában a magán zenei oktatás volt a jellemző, 1978 óta van intézményesített zeneoktatás, önkormányzati zeneiskola. 2002-ben kerültek a művészeti és zeneiskolák bevezetésre. 1997 óta törvény van érvényben arra vonatkozólag, hogy minden önkormányzatnak kell, hogy legyen zene és művészeti iskolája. Az iskolában alacsony a művészeti órák száma, sokkal több lehetőség van a művészeti és zeneiskolában zenét és művészeteket tanulni. Oslóban 90 iskola működik, zenét, táncot, színjátszást és képzőművészetet oktatnak. Idén kb. 214 tanár 8000 diákot tanít, ez látszólag magas szám, ám valójában az érintett csoport mindössze 5 %-a. Jelenleg 4575 diák van várólistán.

70366 művészeti oktatási óra / év az összes iskola kapacitása. 11 multifunkcionális központ létezik Oslóban, ahol mindent oktatnak, azonban legalább 15-re lenne szükség a teljes lefedettség biztosítása érdekében. 77 iskolai helyszíne van a központnak.

Évente 3704 Korona a tandíj, de vannak olyan negyedek, ahol ingyenes az oktatás, például ahol sok a szegény, vagy a bevándorló. Próbálnak eltérni a hagyományos diák-tanár kapcsolatotoktól és integrálni a művészeti ágakat, például hangszeres zene kíséri a táncelőadást stb. 200 különféle tantárgyat oktatnak.

Zeneterápiás foglalkozásokat tartanak. A helyi óvodákkal együttműködnek: az óvodások heti egyszer óvodaidőben művészeti oktatásban vesznek részt a 7 hét zene, 7 hét tánc, 7 hét színjátszás, 7 hét vizuális oktatás program keretében. A gyerekek óvodaidőben a helyszínre utaznak, ahol erre szakosodott művészeti és zenetanárok foglalkoznak velük.

A zenei tehetséggondozásra többek között a szombati iskolában kerül sor, itt 61 diák tanul jelenleg. Emellett létezik külön ifjú tehetségek számára program zenében, táncművészetben, színjátszásban.

175 iskolával működnek együtt, itt mini hangszer kurzusokat tartanak, kórus és zenekar vezetést vállalnak (8 kórus), (18 zenekar), (30 fúvós zenekar). A szülők által menedzselt zenekaroknak szakmai támogatást biztosítanak. Az iskolákkal emellett multikulturális kurzusokat és művészeti projekteket valósítanak meg.

Az iskola fő célkitűzése, hogy önkéntes szervezetekkel együttműködésben lehetővé tegyék, hogy minél több diák részesülhessen művészeti és zenei oktatásba, valamint lehetőséget biztosítsanak a tehetséggondozásra.

Külön projekteket valósítanak meg kisebbségek számára, emellett pedig az iskolákban mindenki számára lehetővé teszik, hogy kipróbálják a különféle művészeti ágazatokat.

A „Kulturális iskolatáska” egy állami finanszírozású projekt, amelynek keretében eljutnak a művészeti alkotások minden kistelepülési óvodába is, lehetővé teszik a koncerteket, színházi előadásokat vidéken is. A művészek pályáznak és állami támogatást kapnak, hogy Norvégia szerte kulturális előadásokat, programokat tartsanak az iskolákban, óvodákban.

Az iskola nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a gyermekek rátaláljanak a saját belső hangjukra, bár van tanterv, az oktatás mégis szabad, az esztétikai érzék fejlesztésén van a hangsúly.

Látogatás a Próbaterem központba és a Népzenei központba

A népzenei hagyományok életben tartása manapság már nem egyszerű. Bár Norvégia népzenei hagyományai nagyon gazdagok az általános iskolai oktatásnak nem része a népzene. Ugyanakkor a felsőoktatásban nagyon erős a néptáncos, népzenész, népdalénekes képzés. A népzene életben tartásának egyik módja, hogy a népzenei elemeket modern zenei alkotásokba ágyazva örökítjük tovább.

A próbaterem központ 10 éve működik, 49 teremmel, évente 20000 foglalással, amatőrök és profik egyaránt igénybe vehetik. Minden terem teljesen felszerelt eszközökkel. A nyitva tartás 10-23 óráig van, kivéve ünnepnapokon. Nagyon jól elszeparált épület és jól hangszigetelt, így a zaj nem zavarja a környezetet, szomszédokat. Az önkormányzati támogatásnak köszönhetően kedvezőek, alacsonyak a bérleti díjak és így a fiatalok is igénybe vehetik a központ szolgáltatásait. Különösen hasznos, hogy minden helyben van, így nem kell cipekedni, zenekari hangszereket szállítani.

Látogatás az Askimi önkormányzatnál

Jegyző: Az önkormányzatoknál nagyon fontos szerepet kap az önkéntesség, sok önkéntes van, ami segíti a munkát és növeli a közösségi érzést.

Az önkéntesség ismérvei:

• Lehetőséget ad az aktív részvételre a kulturális életben,

• Megakadályozza a passzivitást,

• Segíti a kapcsolatok kialakítását,

• Jelentést hordoz és értelmet ad az életben,

• Az önkénteskedés által egyszerre adunk és kapunk,

• Segítségével bővíthető az önkormányzati szolgáltatások köre,

• 2017-ben elfogadtak egy stratégiát a civil kapcsolatokról és az önkéntesség szerepéről, a stratégia 2025-ig lesz érvényben,

• Vannak egyéni önkéntesek, vagy civil szervezetek, nonprofit szervezetek berkein tevékenykedők,

• Van továbbá egy önkéntes központ, ami összefogja az önkéntesek munkáját.

Az önkormányzat szerepe az önkéntességbe:

Kapcsolatot tart a nonprofit szervezetekkel és segíti és támogatja a munkájukat:

• anyagi támogatás

• irodahelységek rendelkezésre bocsájtása

  • tanácsadás

  • kulturális osztállyal való szoros kapcsolatápolás

  • különböző szektorok szereplői közti kapcsolattartás

   

  Kétirányú fókusz: segíti, támogatja, ösztönzi a szervezetek önállóságát, saját elképzeléseik megvalósulását, emellett viszont arra is ösztönzi őket, hogy hozzájáruljanak az önkormányzati működéshez

   

  Önkéntesek:

• az idősellátásban

• iskolákban

• városrendezés, tisztán tartás területén

Askimnak van önálló önkéntes központja sok önkéntessel és 1 fizetett alkalmazottal (az önkormányzat alkalmazásában, részben állami finanszírozással)

Az önkéntes központ:

• a szervezetek találkozóhelye

• az önkéntesek gyűjtőhelye

• megakadályozza a közösségi életből való kiszorulást

• Askimban sok a szegény ember, így az önkormányzat főbb célkitűzései közé tartozik az egyenlőtlenségek csökkentése. A civil szektor és az önkéntesség nem mindig kerül elismerésre a társadalomban, de a jegyző szerint fontos elismerni a munkájukat, így a rendezvényeken nyilvánosan köszönetet mondanak az önkénteseknek és elismerésben részesítik a civil szervezeteket.

   

  Az önkormányzatnál működik egy úgynevezett vezetői tanács, ahol az önkéntesek képviselői, az önkormányzat képviselői, valamint az üzleti világ képviselői osztják meg tapasztalataikat egymással és terveznek közösen, ily módon közös értéket teremtve együttműködésükkel.

   

  Látogatás az Askim-i Művészeti és Zeneiskolába

   

   

  Az új épület is tanúbizonyságul szolgál arra, hogy mennyire fontos Askimban a kultúra. Nagyon különleges Norvégián belül is, hogy a politikusok egy ilyen mértékű infrastrukturális beruházást jóváhagyjanak. Az önkormányzat kulturális osztálya a könyvtárral, iskolával és a Művészeti és Zeneiskolával működik együtt. Itt is minden gyermeknek lehetősége van kipróbálnia magát, mérsékelt térítés ellenében. Az önkormányzati kulturális központ felelőssége továbbá:

• kultúra, sport

• szabadtéri tevékenységek megszervezése, terek karbantartása – önkéntesek bevonása

• Önkéntes központ

• Művelődési központ

• ünnepek, fesztiválok szervezése, finanszírozása, együttműködés az előadóművészekkel, résztvevő szervezetekkel

• múzeumok

• kültéri szobrok (karbantartás, tervezés stb.)

Külön hangsúlyt helyeznek a bevándorolók integrálására a kultúrán keresztül, ez nem mindig könnyű, ehhez sokszor önkéntesek segítségét veszik igénybe.

Könyvtári programok:

• nyelvi kávéház – havi rendszerességgel, norvég nyelven adott témáról beszélgetnek az egybegyűltek, meghívják rá a helyi nyelviskolát, ahol a bevándorlóknak tartanak nyelvórákat. A nyelv gyakorlása mellett, megismerhetik a helyi kultúrát.

• ifjúsági és gyermekprogramok

• kézműves foglakozások az ünnepekhez

• író-olvasó találkozók, iskolával való együttműködés

• szórakoztató, kreatív programok

a könyvtár egyfajta közösségi színtér, amely lehetővé teszi, hogy befogadó közegben bárki időt töltsön származástól, hovatartozástól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül

Az iskola épülete:

•  

  kifejezetten a helyiek igényeit szolgálja ki
• Táncterem: az Operaház akusztikájához hasonló minőségű

Askim-i Művelődési Ház látogatása:

1938-ban épült, 2004 óta működik Művelődési Házként. Két főállású alkalmazottja van és 5 önkéntes férfi dolgozik itt, ők tartják karban az épületet. 2008 januárjától az önkormányzathoz fognak tartozni. Jelenleg az önkormányzati támogatás mellett, a jegyek árából és bérbeadásból tartják fent magukat. Együttműködnek a környékbeli településekkel (10 darab), valamint a helyi önkormányzattal és a könyvtárral. 160 férőhelyes a külső terem, a belső nagyterem pedig 500.

Látogatás az Askim-i könyvtárba

A Könyvtár 0-24 óráig tart nyitva, a könyveket becsippelték, a belépés kártyákkal történik. Szombatonként gyerekprogramok vannak.

90000 dokumentum, 6000 DVD, Blu ray, hangoskönyv. A fiatalok kevesebben jönnek, inkább 30-on túl vannak a látogatók. Évente több, mint 100 program szervezése.

• olvasás népszerűsítése: nyári olvasás – a gyerekek belépnek egy alkalmazásba, így a könyvtári dolgozók nyomon követik, hogy mennyit olvasnak és hogyan teljesítik a feladatokat. Az egyes célok elérésért oklevelet kapnak a könyvtárban. Nyár végén találkoznak, hogy az olvasmány élményekről beszélgessenek közösen. Lehet okostelefonon és tableten is használni, a gyerekek nagyon szeretik és az iskola is partner a programban.

Látogatás az Askim-i önkéntes központban

Az Önkéntes központ létrehozását az állam támogatja, 60 %-ban fedezi egy alkalmazott fizetését, míg 40 %-ban az önkormányzat fedezi az alkalmazott fizetését. Számtalan jótékonysági akciót koordinál, összefogja és szervezi az önkénteseket. Programokat szervez idősek számára és a fiatalok bevonására is törekszik.

A tanulmányút tanulságai:

A tanulmányút során, hasznos tapasztalatokkal gazdagodott a böhönyei delegáció:

- A norvég civil kapcsolatok szerepéről

- Az önkéntesség jelentőségéről

- A művészeti oktatás és a kreativitás önkormányzati és kormányzati támogatású projektjeiről

- valamint a Könyvtár és a Művelődési Ház a norvég közösségi életben betöltött központi szerepéről

Az itt megismert kezdeményezések akár a böhönyei hétköznapi viszonyok között is adaptálhatóak átvehetőek, ennek lehetőségét a Projekt koncepcióban vizsgáljuk meg bővebben.

A tanulmányút értékelése:

• A tanulmányút hasznosíthatósága: a résztvevők 77% -a nagyon elégedett volt(5), 23 % pedig meglehetősen,

• A szakmai program összetételével: a résztvevők 88 %-a nagyon (5), 12 %-a (4) meglehetősen elégedett volt

• A tanulmányút szervezésével és az előzetes elvárások szerinti alakulásával a résztvevők 100%-osan elégedettek voltak (5),

• A 9 résztvevőből 8 úgy gondolja, hogy a tanulmányútnak lesz hatása Böhönye jövőbeli fejlesztéseire

• Legnépszerűbb programok: Látogatás az Oslói Művészeti és Zeneiskolába (100 % hasznosság), Látogatás az Askim-i Művészeti és Zeneiskolába és Művelődési Központba (100 % hasznosság)