Történelmünk

 

Történelem és jövőkép Böhönyén
 

Böhönyét honfoglaláskori település-ként tartják számon.
A község neve először Byhene alakban fordul elő a helységnevek történetével foglalkozó irodalomban.

Byhenyének említik 1536-ban is egy adólajstromban a zágrábi püspök birtokaként. Majd 14 év múlva Behene szerepel az azévi adólajstromban. A település néveredete joggal foglalkoztatja a helybélieket. Több feltételezés is akad. Vannak, akik a település első birtokosairól a Bő nemezetségből származtatják az elnevezést, - a feudális államszervezés előtti évszázadokban a "Bő" valamiféle méltóságnév volt, nemzetségfőt jelentett. Mások későbbre teszik a keresztelő időpontját.
A község határának egy részét Cseh-mezőnek nevezik a Festetics család által itt letelepített cseh iparosok után. A betelepült csehek a mai Ady Endre utcai általános iskolától a régi temetőig terjedő útszakaszra építették házaikat. Új építkezési módot honosítottak meg, kémény kerül a házakra.
A mai falu területének egy részét már 1820-ban tervszerűen osztja ki a gróf. Azt akarta, hogy idővel Böhönye szépen rendezett várossá fejlődjék. A mai rendezettségének forrásául ez az intézkedés szolgált. A falu lakói fele részben reformátusok, fel részben katolikusok voltak: a református iskolát 1730-ban építették fel, a római katolikus iskolát három évtizeddel később. Mindkettő egészen az államosításig működött.
A római katolikus hívők már 1765-től használhatták templomukat, melyet a Festetics család építtetett, s amely kápolnaként szolgált. A reformátusok is szerettek volna templomot emelni már 1748-ban, de erre csak az 1781-es türelmi rendelet adott módot, miszerint: ahol 100 református család él, ott templomot építhetnek.
A település vásári privilégiumot 1794. augusztus 14-én kapott. Évente 4 országos vásár megtartására jogosító kiváltsághoz jutott a falu.
1812-ben mezővárosi rangot kapott Böhönye, ahol a mezőgazdaságból tekintélyes javakat szerzett parasztgazdák élénk kereskedelmet folytattak.
A továbbiakban a marcali járás legegységesebben fejlődő községe.
A XIX. század második felében felélénkült a közélet, a polgárosodás jeleként megindulak a társadalmi szerveződések: 1876-ban olvasókört alakítottak a böhönyei lakosok, melynek elnöke gróf Festetics Pál volt. Segítő szándékkal támogatta, segélyezte az olvasókört Méltóságos gróf Széchenyi Pál úr is.
1890-ben Önkéntes Tűzoltó Egylet alakult XX. század tized éveitől pedig a gazdakör és a kaszinó nyújtott lehetőséget a közösségi összejövetelekre.
Az 1914-es népszámlálás adatainak tanusága szerint Böhönye jóval népesebb volt a mainál, lakóinak száma meghaladta a háromezret. Ez idő tájt már volt vasútállomása, postája és távirója,s lakott volt minden puszta Nagybalogd, Terebezd, és Dávod is.
Ma már csak néhányan élnek Dávodon, Nagybalogdot felszámolták, Terebezden ötvenen laknak és két üzem működik.
A két világháború közötti időben jelentős volt a fellendülés, a település lakóinak negyede iparosként dolgozott. Igy alakulhatott meg a Böhönye és környéke ipartestület 140 taggal.
Jól megélt a mezőgazdaságot kiszolgáló ipar. Dolgoztak itt bognárok, kovácsok, szijgyártók: A huszas évektől téglagyára is volt a községnek, de működött itt cementgyár és két gőzmalom is. A környékbeli gyümölcsösök termését pedig az aszalóüzem és a szeszfőzde dolgozta fel, ez utóbbit 1994-ben zárták be.
Az 1944-es zsidó deportálás 19 böhönyeit érintett. A háború után heten kerültek a kitelepítettek listájára. A második világháborút követően az egykori Festetics kastélyt SZÖVOSZ iskolának, majd Tsz irodának használták.1950-ben az első termelőszövetkezet, 1952-ben az állami gazdaság alakult meg.
Az első népkönyvtár Marcaliban jött létre 1950. február 16-án 242 kötet könyvvel. Alig egy hónap multán 1950 március 1-én Böhönye is könyvtárat nyitott 173 kötettel.
Itt szerveződött meg Somogyban az első takarékszövetkezet. A község fejlődésére jellemző, hogy Böhönye volt az országban a második község, ahol Budapestet is megelőzően, községi tulajdont képező takarékpénztár létesült 1957-ben, amely azóta is jelen van. /1999-ben egyesült a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezettel/
Böhönye minding önálló tanácsként működött. 1994-ben Nemeskisfaluddal, 1995-től Szenyér alakított körjegyzőséget.
A 28 utca rendje új házakkal gyarapodik, az önkormányzat erőteljes lépéseket tesz a teljes infrastruktúra kiépítéséhez. A telefon, a vezetékes ivóvíz, a csatornarendszer, vezetékes földgázhálózat a község egész területét behálózza. Böhönye az ipartelepítés szempontjából jó adottságokkal rendelkezik.
Mindannyiunk örömére Böhönye fejlődő, szépülő, állandóan megújuló község.
Kitűzött céljaink a jövőre nézve, térségi szerep erősítése (mikrokörzet) kulturális élet központjává váljon Böhönye, foglalkoztatás bővítése, mikrotérségi egészségügyi alapellátási központ kialakítása.

 

Pályázatkereső

 

www.pafi.hu

Közadatkereső

Hírlevél

Joomla template by ByJoomla.com