Hírek

Látni és látszani

 

Látni és látszani – A BÖLCS DÖNTÉS!

Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság és az X-MEDITOR Kft. közös közlekedés-biztonsági kampánya 2012 óta hívja fel a figyelmet egy társadalmilag fontos témára és az egyén szerepére a baleset-megelőzésben. Idén megújult formában, a társadalmi felelősségvállalás szerepét központba helyezve hirdették meg a két hónapon át tartó országos akciót. A megújított akció „kampányarca” is megváltozott: mostantól egy bagoly hirdeti, hogy a kampányban való részvétel egy BÖLCS DÖNTÉS!

 
Évek óta téma az Európai Unióban, hogy töredékére kell csökkenteni a közlekedési balesetben elhunytak számát. Magyarországon 2015 óta kis mértékben emelkedett a sérüléssel járó közúti balesetek száma, az azonban jó hír, hogy a növekedés a könnyű sérüléssel végződő eseteknek tulajdonítható, a halálos és súlyos balesetek száma kis mértékben mérséklődött. A szervezők és az akcióban részt vevők a társadalmi felelősségvállalás szem előtt tartásával, a szakmai és a társadalmi összefogás erejében bízva hirdették meg idén is a Látni és látszani országos baleset-megelőző kampányt. Ennek keretében 2018. október 17. és december 7. között az akcióhoz csatlakozott szervizekben a személy- és haszongépjárművek, a motorkerékpárok és a kerékpárok vezetői ellenőriztethetik járművük láthatóságért felelős alkatrészeit és a szélvédőt, a regisztrált optikai szaküzletek pedig díjmentes látásellenőrzéssel és hasznos tanácsokkal várják a járművezetőket.
Az akcióra való felhívás idén tehát fokozottan épít a társadalmi felelősségvállalásra, a közlekedésbiztonság ugyanis társadalmi ügy, egyben társadalmi felelősség. Csak akkor lehet eredményes, ha fontosságát, kockázati tényezőit a közlekedés minden résztvevője felismeri – és tesz is érte. A „Látni és látszani 2018 – egymásért” országos közlekedésbiztonsági akció legyen a közös ügyünk! 
 

közlekedésbiztonság megteremtése társadalmi ügy, amely a közlekedés minden résztvevőjét kölcsönös figyelemre és kockázatvállalásra ösztönzi!
A balesetmegelőzés tekintetében a legmeghatározóbb tényező maga az ember,a gépjárművezető magatartása, viselkedése, reakciója,saját és autója felkészültsége.

A kampány célja, hogy széles rétegekhez eljutva az autósokban tartós, pozitív gondolkodásbeli változást idézzen elő.

VIGYÁZZ MAGADRA, ÉS NE ÁRTS MÁSOKNAK!

A közúti közlekedés a társas együttélés normáira épül, mely során a résztvevők joggal várhatják el egymástól a kölcsönös figyelmet és a maximális felkészültséget. A széles tömegek

számára egyértelművé kell tenni, hogy a balesetmegelőzés a közlekedés szereplőinek felelőssége. A vezető látása és hozzáállása például a  mobiltelefon biztonságos

használatához, továbbá a vezetett gépjármű műszaki állapota a biztonságos közlekedésnek elválaszthatatlan összetevője. A társadalmi felelősségvállalás sokféle módon nyilvánulhat meg.

Az idei kampány kiegészítéseként a járművezetés közbeni mobiltelefon-használat szabálykövető módjára is felhívjuk
a figyelmet. A gépkocsi vezetője ugyanis a KRESZ előírásai szerint menet közben kézben tartott mobiltelefont nem
használhat! A saját és utasai életével játszik, aki autóvezetés közben a telefonját használja. Szeretnénk, ha minél több emberben sikerülne tudatosítanunk, hogy mekkora a veszélye a járművezetés közbeni nem megfelelő mobilhasználatnak. S bár a jármű vezetése közbeni telefonhasználat egyike a leggyakoribb közúti  szabályszegéseknek  –  a járművezetők
többsége sajnálatos módon ezt nem tartja különösebben veszélyesnek. Miközben a telefon teljesen elvonhatja a
járművezető figyelmét, ezáltal a jármű másodperceken át kontroll nélkül halad előre...


2018 az első év, amikor valamennyi európai országban jogellenessé vált a járművezetés közbeni telefonhasználat.

 

Jól látni

Aki vezetés közben jól lát, az képes egyidejűleg távolra, közelre és oldalra látni! Az autóvezetéshez szükséges döntések és mozdulatok 90 százaléka a látástól függ. Az olyan külső tényezők, mint a sötétség vagy a rossz időjárási viszonyok, rontják a látást.
Mi a megoldás? Ellenőriztesse látását évente legalább egyszer szakemberrel, akkor is, ha úgy gondolja, nincs szüksége látáskorrekcióra.

 

Jól látszani

Rendszeresen ellenőrizze az autót, ezen belül azokat az alkatrészeket, amelyek arra szolgálnak, hogy Ön lásson és látszódjon:

  •  Lámpák megfelelő működése: az izzók elhasználódnak, tehát évente többször is ellenőrizni kell őket. Ha egy izzó kiég, túlfeszültséget idéz elő és emiatt a másik izzó is tönkremegy, ezért célszerű a kettőt együtt kicserélni. Mindig legyen izzókészlet az autójában!
  •  Fényszórók beállítása : ha a fényszórók rosszul vannak beállítva, ha csak egyetlen fokkal is feljebb hordanak a kelleténél, a szembe jövő gépjármű vezetőit hússzor jobban vakítják! Ha a fényszórók csak egyetlen fokkal is lejjebb hordanak, a világítás hatékonysága huszad részére csökken, ami 30 méteres látáscsökkenést jelent.
  •  Fényszórók tisztasága: a szennyezett fényszóró világítási teljesítményének legalább 30 százalékát elveszíti.
  •  Szélvédő és ablakok: a különböző külső és belső szennyeződések szürkés réteget képeznek, ami rontja a látásminőséget. A felverődő kavicsok okozta repedések továbbá nemcsak a szabad kilátást akadályozzák, hanem egyéb veszélyforrást is jelenthetnek a gépkocsi utasai számára.

 

Vonatkozó KRESZ szabályok

A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása

44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.

(2)272 A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.

(3)273 A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni – fényjelzés kivételével – csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata

a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja,

b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró – a visszapillantó tükrön át – az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja,

c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja.

(4)274 Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

(5) Keresőlámpát és munkahely-megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad.

(6)275 Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.

(7)276 A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

(8)277 Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

 

Az álló járművek kivilágítása

 

45. § (1)278 Az úttesten álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve, ha közvilágítás van vagy a járművet egyéb külső fényforrás kellően megvilágítja. A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet a helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjárművet azonban lakott területen elegendő az úttest közepe felé eső egy-egy első és hátsó helyzetjelző lámpával vagy egy, előre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.

(2)279 Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.

 

Felkészülés az ellenőrzésre

A gépjármű-tulajdonosok az akcióban részt vevő szervizekben 2018. október 17-tól december 7-ig átvizsgáltathatják gépjárművük világítását és szélvédőjét, valamint ellenőriztethetik látásukat.

Éljen Ön is a lehetőséggel!


 

Bursa Hungarica 2018 B típus

 


 

"B" TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS

Böhönye Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával

együttműködve, az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet alapján
ezennel kiírja a 2018. évre

a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot

felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára,

összhangban

  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

  • a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet

  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény

  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)

  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)

  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

  • a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

vonatkozó rendelkezéseivel.

  1. A pályázat célja

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer) célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás; a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (továbbiakban: Támogatáskezelő) végzi, míg az elbírálási feladatokat az ösztöndíjpályázathoz csatlakozó települési és megyei önkormányzatok látják el.

 

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szolgál.

 

 

Bővebben: Bursa Hungarica 2018 B típus

Bursa Hungarica 2018 A típus

"A" TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS

 

Böhönye Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet alapján

ezennel kiírja a 2018. évre

a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot

felsőoktatási hallgatók számára

a 2018/2019 . tanév második és a 2019/2020. tanév első félévére vonatkozóan, összhangban

 

  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

  • a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet

  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény

  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)

  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)

  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

  • a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

vonatkozó rendelkezéseivel.

 

1. A pályázat célja

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer) célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: Támogatáskezelő) végzi, míg az elbírálási feladatokat az ösztöndíjpályázathoz csatlakozó települési és megyei önkormányzatok látják el.

 

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szolgál.

 

Bővebben: Bursa Hungarica 2018 A típus

Felsőoktatási ösztöndíj 2018

 


 

 

Rezsicsökkentés adatkezelési tájékoztató

Tisztelt Böhönyei Lakosok!

 

A Kormány döntése értelmében a téli rezsicsökkentésben korábban nem részesült háztartások is igényelhetnek egyszeri természetbeni támogatást a fűtési költségek csökkentése érdekében.

 

A támogatás igényléséhez kérjük a mellékelt ( itt is letölthető) Igénybejelentő nyilatkozatot kitöltve leadni a Böhönyei Szociális Alapszolgáltatási Központhoz (Böhönye, Fő u. 28. ) 2018. 09. 28. napjáig.

Az adatkezelési tájékoztató megtekinthető a Szociális Központban a nyilatkozat leadásakor, vagy a Böhönyei Önkormányzat honlapján: www.bohonye.hu

 

Böhönye Községi Önkormányzat

 

 

 

 

Adatkezelési tájékoztató

 

a téli rezsicsökkentés végrehajtását követően szükségessé váló további intézkedésekről szóló 1364/2018. (VI. 27.) Korm. határozat szerinti igénybejelentő laphoz Adatkezelői információk

 

Együttes adatkezelők:

- érintett önkormányzat

- BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), valamint a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv

- Belügyminisztérium

 

Az adatkezelő megnevezése:

Az érintett önkormányzat megnevezése:

Székhelye:

Postai címe:

Telefonszáma:

Telefaxszáma:

 

Az adatkezelő megnevezése:

BM OKF, valamint a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv

Székhelye:

1149 Budapest, Mogyoródi út 43.

Postai címe:

1903 Budapest, Pf.: 314

Telefonszáma:

(+36-1) 469-4347, (+36-20) 820-0089

Telefaxszáma:

(+36-1) 469-4157

 

Az adatkezelő megnevezése:

Belügyminisztérium

Székhelye:

1051 Budapest, József Attila 2-4.

Postai címe:

1903 Budapest, Pf.: 314

Telefonszáma:

(+36-1) 441-1000

Telefaxszáma:

(+36-1) 441-1437

 

Adatvédelmi probléma vagy joggyakorlás kapcsán kihez fordulhat az érintett?

Az érintett önkormányzat adatvédelmi tisztviselője:

Elérhetősége:

 

A BM OKF adatvédelmi tisztviselője:

dr. Csekő Katalin tű. százados

Szolgálati helye: BM OKF Hivatal

Elérhetősége: 20/8200-559 (vonalas telefonszám)

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A BM adatvédelmi tisztviselője:

dr. Tarczi-Ábrahám Dominika

Elérhetősége: +361/999-4348

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Milyen személyes adatokat érint az adatkezelés?

Az adatkezelés azonosító adatokat érint (név, születési név, szül. hely, idő, anyja neve, lakóhely,tartózkodási hely).

 

Milyen célból van szükség ezekre az adatokra?

A téli rezsicsökkentés végrehajtását követően szükségessé váló további intézkedésekről szóló 1364/2018. (VII. 27.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 3. pont c) alpontja alapján a BM OKF jogosult ellenőrizni, hogy az igénybejelentő korábban részesült-e téli rezsicsökkentésben, mely ellenőrzés lefolytatásához szükséges az adatok kezelése.

 

Miért jogosult az adatkezelő a személyes adatok kezelésére?

Az adatkezelés a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján történik, vagyis mivel az érintett az igénybejelentőlap benyújtásával hozzájárult személyes adatainak kezeléséhez.

Az érintett az adatkezelési hozzájárulását a későbbiekben visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. Az érintett a visszavonást az igénybejelentés visszavonásával egyidejűleg teheti meg.

 

Milyen forrásból származnak a személyes adatok?

Az érintett helyi önkormányzat, mint adatkezelő a személyes adatokat az érintett féltől gyűjti. A közös adatkezelés során a Belügyminisztérium és a BM OKF az érintett helyi önkormányzatoktól kapja meg az adatokat elektronikus úton..

Az adatkezelők az ellenőrzés lefolytatásához adatokat vesznek át az illetékes közműszolgáltatóktól is.

 

Továbbítja-e a nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adatkezelő?

Az ellenőrzés lefolytatását követően az adatkezelő az ellenőrzéssel érintettek adatait és az ellenőrzés során feltártakat megküldi az illetékes helyi önkormányzatnak további intézkedés céljából.

 

Mennyi ideig tárolja az adatkezelő a személyes adatokat?

A személyes adatokat az adatkezelők az ellenőrzés lefolytatását követően az adatoknak az illetékes helyi önkormányzat részére történő megküldésig, de legfeljebb 1 évig kezelik.

 

Igénybe vesz-e az adatkezelők adatfeldolgozót?

Nem.

 

Milyen adatbiztonsági intézkedéseket tesz az adatkezelő?

Az érintett helyi önkormányzat a Belügyminisztérium és a BM OKF a személyes adatokat védi különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

 

Milyen jogok illetik meg az érintettet a fenti adatkezelések kapcsán?

 

1 . Hozzáférés: Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőnél érdeklődjön, és tőle visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy az alábbiakról tájékoztatást kapjon:

• az adatkezelés céljai;

• az érintett személyes adatok kategóriái;

• azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

• adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

• az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;

• a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;

• ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

• a GDPR 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Amennyiben az érintett saját személyes adatairól másolatot kér, az adatkezelő azt első alkalommal ingyenesen az érintett rendelkezésére bocsátja.

Az érintett által kért további másolatokért a BM OKF a közérdekűadat-megismerési igényekre vonatkozó költségtérítési szabályok szerint díjat számolhat fel. A költségtérítés lehetséges mértékéről az adatkezelő a kapcsolatfelvételkor tájékoztatást ad.

Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat a BM OKF elektronikus formátumban bocsátja rendelkezésére, kivéve, ha azokat más formátumban kéri.

A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait, így például mások személyes adata nem igényelhető.

 

2. Helyesbítéshez való jog:

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat, továbbá jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését. Az adatváltozást, amennyiben azok azonosító adatok, igazolni kell.

 

3. Törléshez való jog:

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, amennyiben a GDPR 17.cikk (1) bekezdésében felsorolt indokok valamelyike fennáll.

A személyes adatok törléséhez való jog a tájékoztatóban szereplő adatok tekintetében a GDPR 17. cikke (3) bekezdésének:

  1. pontja alapján nem alkalmazandó, amennyiben a személyes adat megőrzése szükséges a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékoztatáshoz való jog gyakorlása céljából, így pl. közérdekből nyilvános személyes adat az adatkezelési idő alatt nem törölhető,

  2. pontja alapján a jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges adatkezelések tekintetében nem alkalmazandó,

• e) pontja alapján nem gyakorolható, amennyiben az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, pl. a szerződéses partnerek igényérvényesítéshez szükséges személyes adatai a szerződésből fakadó igények érvényesíthetőségének elévüléséig.

 

Mely adatkezelések tekintetében gyakorolható?

 

Az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén az alábbi indokok relevánsak:

-a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték, pl. a telefonon történt bejelentés nyilvánvalóan téves volt,

-az érintett visszavonta a hozzájárulását, és az adatkezelés más jogalap hiányában nem folytatható, pl. ha a bejelentést követően eseménykezelésre nem kerül sor. Más jogalapnak minősül az eseménykezelésen túl pl., amennyiben a jelzés szándékosan valótlan volt, és az adatkezelő ennek következtében feljelentést tesz,

- a személyes adatok kezelése jogellenes,

-a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell.

 

4. Adatkezelés korlátozása:

 

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

 

Az érintett az alábbi esetekben jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést:

• az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

• az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok

felhasználásának korlátozását;

• az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez,

• az érintett a GDPR 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

 

Mely adatkezelések esetén gyakorolható?

Az adatkezelés korlátozásához való jog gyakorlására irányuló kérelem valamennyi adatkezelési cél tekintetében benyújtható, de azt az adatkezelő kizárólag a fent megjelölt valamely feltétel fennállása esetén teljesíti.

 

5. Adathordozhatósághoz való jog:

Az érintett jogosult az általa az adatkezelő rendelkezésére bocsátott adatait megkapni

• tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban,

• jogosult más adatkezelőhöz továbbítani,

• kérheti az adatok közvetlen továbbítását a másik adatkezelőhöz – ha ez technikailag

megvalósítható,

• kivéve: közérdekű, vagy közhatalmú jog gyakorlása céljából végzett adatkezelés

Ez az érintetti jog akkor gyakorolható, ha automatizált módon történik az adatkezelés, és az adatkezelő az adatokat az érintett hozzájárulása vagy a szerződéses jogalap alapján kezeli.

 

6. Felügyeleti hatósághoz fordulás - és bírósághoz fordulás joga

 

Ha az érintett úgy érzi, hogy az adatkezelés során sérelem érte, annak tényét a helyzet rendezése érdekében az adatkezelő adatvédelmi tisztviselője felé jelezheti.

Amennyiben a megkeresés nem vezetett eredményre, az érintett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 52. § alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentést tehet, továbbá az Infotv. 22. § szerint, valamint a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Második Könyvének III. része alapján bírósághoz fordulhat.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetősége:

 

Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Telefon: +36 (1) 391-1400

Elektronikus postacím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Honlap: www.naih.hu

 

Mennyi idő az 1-5. pontban foglalt kérelmek vizsgálata és megválaszolása?

 

Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.

Amennyiben a jogok gyakorlása során kétség merül fel az adatkezelőben, hogy a kérelem valóban az érintettől származik, saját jogszerű adatkezelése és az érintett védelme érdekében további információkat kérhet.

Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

Az adatkezelő az adatok helyesbítése, törlése, az adatkezelés korlátozása esetén mindenkit tájékoztat, akihez az érintett adatait továbbította. Amennyiben az nem történik meg, lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel, az adatkezelő ennek tényéről és okáról az érintettet a kérelemre adott válaszában tájékoztatja.

Ha az adatkezelő az érintett bármely kérelmének nem tesz eleget, indokolnia kell azt.

 

Alkategóriák

Pályázatkereső

 

www.pafi.hu

Közadatkereső

Joomla template by ByJoomla.com