Ügyintézési iránytű

Veszélyes állat tartása

Veszélyes állat tartása
(Alkalmazandó főbb jogszabály: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet)

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.
A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:

Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki
a) cselekvőképes és büntetlen előéletű,
b) rendelkezik szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal,
c) ha a b) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelő személyt alkalmaz,
d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával,
e) biztosítja a fenti jogszabályban, az adott állatfajra előírt feltételeket,
f) teljesíti a biztonsági előírásokat.

Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására a meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, és az előírt feltételeket biztosítja.
Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhető, ha az intézménynek a meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, biztosítja előírt feltételeket, - amennyiben külön jogszabály ezektől eltérően nem rendelkezik -, továbbá rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel.
A veszélyes állattá nyilvánított egyedek tartási feltételeit és a tartás biztonsági előírásait az eljáró hatóság - a veszélyes állattá nyilvánítással egyidejűleg - egyedileg határozza meg.

Veszélyes állatnak minősített védett faj egyedének tartása engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a védett állatfajok tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, a tartás engedélyezése esetén a rendeletben meghatározott biztonsági feltételek előírásával.

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:
- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.

Az ügyintézés ideje: 30 nap

Vadkár

Vadkár

(Alkalmazandó főbb jogszabály: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény)
Illetékköteles: 3.000,- Ft-os illetékbélyeg kell hozzá.

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.
Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője rendeli ki. A kár becslését a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.
A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.
Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:
- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.
Az ügyintézés ideje 30 nap.

Termőfölddel kapcsolatos hirdetmények

Termőfölddel kapcsolatos hirdetmények

A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II.18.) Korm. rendelet alapján a termőföld vagy tanya tulajdonosa az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett.

Szükséges dokumentumok:

  • a vételi ajánlat egy eredeti és egy másolati példánya
  • kérelem

Az ajánlatot és a kérelmet személyesen vagy postai úton kell eljutatni az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A vételi ajánlat - a beérkezéstől, illetve az átvételtől számított 8 napon belül - a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 napra kerül kifüggesztésre (a kifüggesztés időtartamába a kifüggesztés és a levétel napja nem számít be), és mindkét példányára rávezetésre kerül a kifüggesztés, valamint a levétel időpontja.
Az elővásárlásra jogosultak értesítése céljából az ajánlat kifüggesztésének tényéről a jegyző elektronikus úton tájékoztatót tesz közzé a kormányportálon ( www.magyarorszag.hu ).
Az elővásárlásra jogosult a kifüggesztés ideje alatt az ajánlatot elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot tehet. Ha ilyen nyilatkozat érkezik, akkor az ajánlat eredeti példányával, valamint egy kísérő levéllel együtt továbbításra kerül az eladónak személyesen, vagy postai úton tértivevénnyel.

Az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke kifüggesztésre kerülő ajánlatonként 1750 Forint. A díjat annak kell megfizetnie, aki az ajánlat kifüggesztését kezdeményezi.

 

Letölthető adatlapok:

Telepengedélyezési eljárás

Telepengedélyezési eljárás
Böhönye esetében a Marcali Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozik az eljárással kapcsolatos ügyintézés és nyilvántartás.

Ipari tevékenység folytatása

Tájékoztatjuk az ipari tevékenységek végzőit, hogy a telepengedélyezés rendje 2009. április 1-től megváltozott. A jogszabályváltozásról részletes tájékoztatást az alábbiakban olvashatnak.

Tájékoztatjuk az ipari tevékenységet folytatókat, hogy 2009. április 1. napján hatályba lépett a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet), melynek hatálybalépésével egyidejűleg  hatályát vesztette a korábbi, a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet.

Lényeges változás, hogy a Rendelet alapján bizonyos korábban telepengedélyhez kötött tevékenységek a továbbiakban csupán bejelentés-kötelessé válnak, míg egyes tevékenységek továbbra is telepengedély-kötelesek maradnak. A bejelentés-köteles ill. telepengedély-köteles tevékenységeket a Rendelet 1. számú és 2. számú melléklete tartalmazza. A tevékenységi körök megjelölése tekintetében a TEÁOR számok elhagyásra kerültek, azokat az engedélyezés során, illetve a nyilvántartásban nem kell feltüntetni, de a tevékenységi körök tartalmának meghatározása tekintetében azok továbbra is irányadóak. A Rendelet szűkíti az eljárásba bevonandó szakhatóságok körét.

Bejelentés-köteles tevékenységek esetén a jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző, amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja. Amennyiben az övezeti besorolás szerint a telepen a tevékenység végezhető a jegyző a telepet nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartásba vételt követően annak másolatát a jegyző a Rendeletben meghatározott szakhatóságoknak megküldi, mely alapján a szakhatóságoknak 22 munkanapon belül ellenőrzést kell lefolytatniuk és annak eredményéről az ellenőrzést követő 5 munkanapon belül tájékoztatniuk kell a jegyzőt. Tehát a bejelentéshez kötött tevékenységek esetében az ágazati jogszabályok betartásának ellenőrzése utólagosan történik.

Telepengedély-köteles tevékenységeknél a telepengedély kiadásának továbbra is feltétele a szakhatósági hozzájárulások megléte és az, hogy az övezeti besorolás szerint ne legyen kizárt a tevékenységnek az adott telepen történő végzése. Telepengedély kiadása iránti eljárásban továbbra is helyszíni szemlét kell tartani a telepen. A telepengedély-köteles tevékenységet a korábbi szabályozásnak megfelelően továbbra is csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepekről vezetett nyilvántartást az interneten a jegyző közzéteszi. ( Böhönye esetében Marcali honlapon megtalálható www.marcali.hu)
A Rendelet hatálybalépést követő 60 napon belül a jegyző a már működő és érvényes engedéllyel rendelkező telepet a Rendelet 6. számú melléklete szerinti nyilvántartásba veszi. Amennyiben a korábban kiadott engedély alapján folytatott tevékenység a továbbiakban már csupán bejelentés-köteles tevékenység, úgy a jegyző a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a kiadott telepengedélyt /telepengedély megadásáról szóló határozatot/ bevonja

A Rendelet értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokban történő változást /a telep címe, helyrajzi száma, használatának jogcíme, üzemeltetésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés ideje, az ipari tevékenység végzőjének neve, cégjegyzékszáma ill. vállalkozói nyilvántartásba vételi száma, székhelye/ ill. az ipari tevékenység megszüntetését a tevékenység végzője köteles haladéktalanul bejelenteni. A telepen folytatott ipari tevékenység megváltozása esetén az új tevékenység tekintetében a Rendelet 3-8. § szerinti eljárást kell lefolytatni.

Talált tárgyak

Talált tárgyak

(Alkalmazandó főbb jogszabály: a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 18/1960. (IV.13.) Kormányrendelet.)

Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, 8 napon belül köteles azt a Hivatalba beszolgáltatni. A Hivatal átveszi, és megőrzi a talált tárgyat.
Ha a talált tárgyért a tulajdonos nem jelentkezik, arra a találó igényt tarthat, a beszolgáltatást követő 3. hónap letelte után 8 napon belül személyesen kérheti a dolog használatba adását, amennyiben ezt nem kéri a talált tárgyakat Hivatalunk árverés útján értékesíti.

Az eljárás illetékmentes.

Szükséges a találó személyes jelenléte. A találó hozza magával a talált tárgyat (ha lehetséges), és a személyazonosságát igazoló okiratot.

Méhek tartása

Méhek tartása

(Alkalmazandó főbb jogszabály: a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet)

A méhek tartásának, a növényvédelmi tevékenységnek és permetezésnek a bejelentése illetékmentes.

Növényvédelmi tevékenység (permetezés) esetén a méhészek értesítése azonnal megtörténik.

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

A kérelem szükséges tartalmi elemei:

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes önkormányzat, jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. (Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 40x30 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni.)

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:
- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.

Az ügyintézés ideje: 30 nap

Kereskedelmi üzlet működési engedélyezése

Kereskedelmi üzlet működési engedélyezése

Mivel Böhönye a Marcali Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozik, ezért az üzletek bejelentése és nyilvántartása  Marcalihoz tartozik, a vásárlók könyvének hitelesítése Böhönyén történik.

 A jogszabályváltozásról tájékoztatást az alábbiakban olvashatnak.
 

Teljes törvény szövege itt olvasható (link)


2009. október 1. napjától a kereskedelmi tevékenység feltételeit a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI törvény, valamint e törvények felhatalmazása alapján a Kormány 210/2009. (IX.29.) számú, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

Az új szabályozás szerint az engedélyezésen alapuló rendszert felváltotta a bejelentésen alapuló rendszer, amellyel a kereskedelmi tevékenységek túlnyomó része a jegyzőnek való bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető. A bejelentést követően a bejelentés másolatát - a bejelentés megérkezésétől számított 10 munkanapon belül - a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt küldjük meg a szakhatóságoknak, szerveknek. A szakhatóságok - amennyiben feladat-és hatáskörét a kereskedelmi tevékenység érinti - a bejelentés kézhezvételétől számított 22 munkanapon belül hatósági ellenőrzést folytat le, és az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést követő 5 munkanapon belül tájékoztatják a kereskedelmi hatóságot.

Azonban egyes termékek (Rendelet: 3. melléklete szerint a dohánytermékek, a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények; az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek; állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik; fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormányrendelet szerinti játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével, az ott meghatározott feltételekkel; növényvédő szerek és hatóanyagaik; nem veszélyes hulladék; "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag) értékesítésére vonatkozó előírás szerint ezen termékek forgalmazása kizárólag üzletben, működési engedélyezési eljárás keretében kiadott, jogerős működési engedély birtokában történhet.

A hatályos szabályozás értelmében a kereskedelmi tevékenységekről a kereskedelmi hatóság nyilvántartást vezet.

A Rendelet értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokban történő változást illetve kereskedelmi tevékenység megszüntetését a tevékenység végzője köteles haladéktalanul bejelenteni.

Tájékoztató a játéktermek létesítéséhez szükséges jegyzői szakhatósági hozzájárulásról

Pénznyerő automata kizárólag e célból alapított gazdasági társaság által csak játékkaszinóban vagy játékteremben üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben vagy egy játékteremben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. A jogutód gazdasági társaság a jogelőd gazdasági társaság nevére szóló pénznyerő automata engedélyek alapján, azok érvényességi időtartamának végéig üzemeltetheti pénznyerő automatáit.

A játéktermek működéséhez szükséges teremengedélyt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya (továbbiakban: SZEF) adja ki. A játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti önkormányzat jegyzőjének szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Játékterem iránti kérelem elbírálása során amennyiben a szervező a kérelmét szakhatósági állásfoglalás(ok) csatolása nélkül terjeszti elő, azt a SZEF szerzi be. Az építésügyi szakhatóság megkeresése kizárólag az I. kategóriájú játékterem engedélyezési eljárásokban szükséges.

A törvény jelenleg kétfajta játékterem kategóriát különböztet meg: I. és II. kategóriát.

A legtöbb vendéglátóhely, melynek pult nélküli vendégterének alapterülete legalább 15 m2, alkalmas II. kategóriás játékteremként való üzemelésre. Az ilyen üzletek vendéglátóterében legfeljebb két darab automata üzemelhet. 18 éven aluli fiatalok a gépeken nem játszhatnak.

Az I. kategóriás termekre szigorúbb előírások vonatkoznak. Többek között, hogy az I. kategóriába sorolt játéktermet úgy kell kialakítani, hogy a játéktermen kívül tartózkodó személy ne láthasson be a játékterembe. A játékteremből a vendéglátó-ipari egység, üzlet működését elősegítő, biztosító kiszolgálóhelyiségek nem nyílhatnak, kivéve, ha az ilyen helyiség más bejárattal is rendelkezik. A játékteremben a vendéglátó-ipari egység működését biztosító tárgyak, eszközök nem helyezhetők el, a játékteremben a pénznyerő automata, illetve játékautomata üzemeltetésén kívül más szerencsejáték nem folytatható, továbbá más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nem nyújtható.


A jegyző szakhatósági eljárására az alábbiakban megjelölt jogszabályok vonatkoznak:

  • A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Sztv.);
  • Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X.21.) PM rendelet;
  • az Adó-és Pénzügyi Hivatalról szóló 273/2006. (XII.23.) Kormányrendelet;
  • a II. kategóriájú játékterem üzemeltetésére alkalmas vendéglátóipari üzletekről szóló 18/1995. (VII.21.) PM-IKIM együttes rendelet;
  • közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény


Jegyzői szakhatósági hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelni kell:

  • A kérelmező gazdasági társaság cégadatait tartalmazó 3 hónapnál nem régebbi cégkivonata;
  • A helyiség használatát igazoló okirat;
  • A tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata;
  • 3.000,- Ft (általános tételű eljárási illeték) illetékbélyeg formájában.


A jegyző szakhatósági állásfoglalása önállóan nem fellebbezhető, az csak a játékterem engedélyezési ügyében eljáró hatóság határozatával szembeni jogorvoslati eljárás keretében támadható meg.

 

Hatósági bizonyítvány

Hatósági bizonyítvány

A hatósági bizonyítvány kiadásának feltételeit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 82-85. §-a tartalmazza. A hatósági bizonyítvány tény, állapot vagy egyéb adat igazolására szolgál. A kérelemre induló eljárásban a hatósági bizonyítvány kiadásának feltétele, hogy az ügyfél a hatósági bizonyítvány kiadásának szükségességét valószínűsítse, továbbá felhasználásának célját is jelölje meg (pl. Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál történő felhasználásra kéri). A hatósági bizonyítvány kiadását meg kell tagadni, ha az igazolni kívánt tény, állapot, vagy más adat más okirattal is bizonyítható; az ügyfél valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri, vagy a hatósági bizonyítvány kiadása jogszabályba ütközik.

A hatósági bizonyítvány kiadására az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye van; ahol a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt; vagy amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt. Illetékes továbbá az a közigazgatási szerv, amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza, illetve amelynek területén az ingatlan (termőföld, lakóingatlan, egyéb helyiség) van.

Az általános szabály szerint hatósági bizonyítvány kiadása tárgyában a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül kell döntést hozni. A hatósági bizonyítvány megjelenési formáját tekintve közokiratnak minősülő irat, a benne foglaltakat az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.

Az ügyintézéshez az ügyfél részéről szükséges:

- az ügyfél hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelme ( írásban benyújtott vagy személyesen szóban előterjesztett ),
- a bizonyítandó adat, tény jellegétől függően tanúk megjelenése,
- a bizonyítandó adat, tény jellegétől függően okirat vagy más hatósági igazolvány ( pl. életbenléti igazoláshoz útlevél, személyi igazolvány ) bemutatása,
- az eljárás illetékköteles, az eljárási illetéket (2.000 Ft) illetékbélyeg formájában kell leróni.

Kérelem

Hirdetmények

Hirdetmények

A bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, a bírósági végrehajtó, APEH, illetve más hivatalos szerv, közigazgatási hatóság által kifüggesztés céljából megküldött hirdetmények a Polgármesteri Hivatal Böhönye Fő utca 26-28. szám alatti épületének folyosóján és a hirdetőtáblán kerülnek kifüggesztésre a küldő szerv által kért időtartamra. A kifüggesztés tartama alatt az ügyfelek a hirdetményeket a hét minden munkanapján megtekinthetik és észrevételt, bejelentést tehetnek a hirdetménnyel kapcsolatban az alábbi elérhetőségeinken. A határidő lejárta után a hirdetményt záradékkal ellátva küldi vissza a Igazgatási Iroda a megkereső szervhez. A hirdetmények kifüggesztésére irányuló eljárás illetékmentes. (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése)

A hirdetményi kifüggesztés tartamát és feltételeit az alábbi jogszabályok határozzák meg:

  • a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70. § (5)-(6) bekezdés,
  • a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 101-102.§-a,
  • a bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény 37/B (3) bekezdése,
  • a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958 (VII. 4.) IM. rendelet 42.§-a,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29.§ (6) bekezdése és a 80. §-a szerint a közigazgatási hatósági eljárásban hirdetményi úton történő közlésnek van helye: ha az ügyfél lakcíme, székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, visszaérkezett postai küldemény szerint a címzett ismeretlen helyen vagy címen tartózkodik, a lakcímeket nyilvántartó hatóság, vagy más állami szerv megkeresése eredménytelennek bizonyult

A hagyatéki eljárásról

A hagyatéki eljárást a 2010. évi XXXVIII. törvény szabályozza.
1./ Belföldi hagyaték leltározása iránt:
        a./  a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye,
        b./  ha pedig belföldi lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon
              fekvésének helye szerint illetékes jegyző intézkedik.
2./ Hagyatéki eljárás indulhat:
        a./  hivatalból,
        b./  kérelemre.
3./ Leltározni kell:
        a./  magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlan vagyont
        b./  belföldön maradt ingóságokat csak akkor kell leltározni, ha azok értéke meghaladja
              a 300.000,-Ft-ot és
                    - a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet
                       kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy
                       érdekelt vagy
                    - nincs ismert örökös vagy
                    - az örökösök között a devizajogszabályok szerint külföldinek tekintendő személy
                       is van vagy
                    - a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó,
                       a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá ha a bejelentett hagyatéki
                       teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.
4./ A hagyaték leltározásához szükséges adatok:
        a./  Az örökhagyó vérszerinti leszármazó/k/, végrendeleti örökös/ök/ személyi adatait - név, születési év, hó, nap, anyja neve, lakcíme és adóazonosító jele túlélő házastárs esetében is - valamint saját személyi igazolványát.
        b./  az örökhagyó tulajdonában lévő ingatlanok helyrajzi számát.
5./ A hagyaték leltározásához szükséges bemutatni:
        a./  az örökhagyó nevére szóló takarékbetétkönyvet, folyószámla kivonatot,
        b./  az örökhagyó nevére szóló értékpapírt, részvényt,
        d./  az örökhagyó tulajdonát képező gépjármű esetében a gépjármű forgalmi engedélyét,
              törzskönyvet, stb.

Pályázatkereső

 

www.pafi.hu

Közadatkereső

Joomla template by ByJoomla.com